A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján a pécsi Zsinagógában emlékeztek a Cserepka Iskola diákjai

Április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén.

Április 16-án emlékezünk meg a holokauszt áldozatairól és tanulságairól.

Ez a nap nem csupán a múlt fájdalmas emlékére hív bennünket, hanem arra is, hogy felismerjük és megértsük a történelem egyik legborzalmasabb tragédiájának jelentőségét. Miért fontos ez számunkra 80 év távlatából? A holokausztra való emlékezés a felejtés és a közöny ellen akar tenni. Úgy, hogy a megbocsáthatatlan és jóvátehetetlen bűnöket és bűnösöket megnevezi, az ártatlan áldozatok mártíromsága előtt pedig fejet hajt.

A holokauszt, az emberiség egyik legnagyobb szégyenfoltja. Milliónyi zsidó ember vesztette életét a náci népirtásban, amelynek során a gonoszság és embertelenség minden lehetséges formáját tanúsították az elnyomás és az üldöztetés során. Mindannyiunk számára kötelesség, hogy soha ne felejtsük el az áldozatokat, és mindig emlékezzünk rájuk a legmélyebb tisztelettel és megbecsüléssel.

A magyarországi holokauszt különösen megrendítő és tanulságos történet. Több mint félmillió magyar zsidó ember vesztette életét az elnyomás és megsemmisítés borzalmában. Az emlékük ápolása és megőrzése azt is jelenti, hogy soha nem hagyjuk, hogy a gyűlölet és az intolerancia újra eluralkodjon társadalmunkban.

Magyarországot 1944. március 19-én megszállta a német hadsereg, ezzel együtt hazánkba érkezett az úgynevezett különleges bevetési egység is, amelynek feladata az ország „zsidótalanítása” volt. A márciusi bevonuláskor még nem voltak részletesen kidolgozott tervek, a magyarországi zsidóság jogfosztása, elhurcolása és meggyilkolása mégis döbbenetesen gyorsan és gördülékenyen zajlott. A magyarországi zsidóság tragédiája számomra ebben csúcsosodik ki, hogy a Sztójay Döme által vezetett magyar kormány visszautasíthatatlan német nyomás hiányában hajtotta végre a zsidóság gettóba zárását, majd megsemmisítő táborokba hurcolását. Ezek a folyamatok nem zajlódhattak volna le a magyar közigazgatási és rendvédelmi erők asszisztálása nélkül.

A kormány elrendelte a Magyarországon élő mintegy 800 ezer zsidó számára a sárga csillag viselését, sokak vagyonát elkobozták, állásukat felmondták. 1944 április közepe és július eleje között gyakorlatilag az egész országban – utoljára Budapesten – végrehajtották a gettósítási akciót. Július elejére több mint százhetven gettóban 437 000 zsidót zsúfoltak össze. Május közepétől kezdve pedig elindultak az első vonatok Auschwitz felé, ahonnan a legtöbben sosem tértek haza.

Ma, a holokauszt emléknapján, felkérlek benneteket, hogy ne csupán megemlékezésünk legyen, hanem cselekvésre is ösztönözzön bennünket. Legyünk mindannyian aktív részesei annak a küzdelemnek, hogy az emberi jogokat mindenhol tiszteletben tartsák, és hogy a történelem sötét fejezetei soha ne ismétlődhessenek meg. Őrizzük meg az áldozatok emlékét!