Keresztyén értékrend a mindennapokban

A velencei Zöldliget Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskolában rendezték meg augusztus végén a baptista oktatási intézmények országos tanévnyitó ünnepségét. Az esemény egyik vendége volt Steiner József, a fenntartó Baptista Szeretetszolgálat missziói igazgatója is. 

– Öt évvel ezelőtt, amikor közel félszáz oktatási intézmény került a Baptista Szeretetszolgálat kötelékébe, vezetőink megígérték a pedagógusoknak, hogy „erőszakos” hittérítést semmilyen formában nem folytatunk.   Mi baptisták ebben következetesek voltunk, egyetlen pedagógust vagy intézményvezetőt, igazgatót sem távolítottunk el azért, mert nem baptista, de még azért sem, mert nem keresztyén ember. Azonban ez nem jelenti azt, ne szeretnénk, hogy az iskolákban jelen legyen a keresztény értékrendszer, a hit. Éppen ellenkezőleg – szögezte le Steiner József.  

– Miként jelenik meg ez a törekvés a napi gyakorlatban?

– Már a kezdetekkor terveink között szerepelt, hogy a diákok, a szülők és a pedagógusok is találkozzanak az intézmények falai között a keresztény értékrenddel. E tevékenység összefoglaló neve a „B49”, és a törekvésnek része lett az iskolagyülekezetek létrehozása. Van, ahol havi rendszerességgel működő közösségekké váltak ezek: akad, ahol vasárnap, másutt hétköznap tartják az istentiszteletet. Ilyenkor nem kimondottan baptista istentisztelet zajlik, és nem is várjuk el senkitől azt, hogy saját felekezetét elhagyva baptistává váljon. Ezek általánosan keresztyén, protestáns felfogású alkalmak, ahová szeretettel várjuk a pedagógusokat, szülőket, de azokat is, akik az iskola közelében laknak, élnek, vagy bármilyen kapcsolatba kerültek az oktatási intézménnyel.       

– Az intézményrendszer keresztyén szellemiségét jelenleg hány iskolalelkész erősíti?

– Jelenleg tizenkét iskolalelkészünk dolgozik, közöttük akadnak főállásúak és olyanok is, akik valamelyik helyi gyülekezet pásztoraként végzik a missziós munkát. Idén Szigetszentmiklóson rendeztük az oktatási konferenciát, ott két új iskolalelkészt köszönthettünk: Nagy Sándort és Tóth Krisztiánt, akik budapesti iskoláinkban szolgálnak majd. Egy új szolgálati megbízatást létesítettünk, a hitéleti szolgálati igazgató-helyettesi posztot: ez nem lelkészi munka, a tevékenység inkább az intézmény vezetésének struktúrájába illeszkedik, ők pedagógusok. Elsőként Velencén és Pécsett létesítettünk ilyen pozíciót. Elsősorban olyan helyeken tervezzük ezt, ahol az általános iskolai és a gimnáziumi, középiskolai oktatás egy helyen történik, ahol tizenkét éven át kísérhetjük útjukon a diákjainkat.

– Miért van a munkájukra szükség olyan helyen is, ahol dolgozik iskolalelkész?

– Más a megbízatásuk. Más a feladata egy lelkésznek, aki szolgálatot végez, a hitéletet irányítja, és más egy igazgató-helyettesnek, aki képes például egy olyan megbeszélés-sorozat végigtárgyalására, amelynek nyomán egy iskolában több felekezet lelkipásztorai, plébánosai taníthatnak.  A baptista iskolalelkész nem koordinálhatja a testvéregyházak hitoktatását: ez is az új pozícióban lévő munkatársunk feladata lesz. De a hitéletet nem csak iskolalelkészek, hanem hitoktatók is képviselik az intézmények hálózatában.  Munkájukat a fenntartó Baptista Szeretetszolgálat vezetői stábjának erre kijelölt munkatársai segítik.

– Hitéleti szempontból az idei esztendő jelentős eseménye volt a református egyházzal való megállapodás. Ennek eredménye a gyakorlatban miként formálódott ki?

– A megállapodás legmeghatározóbb része a hitoktatással kapcsolatos. Jelentősége abban áll, hogy „magas szinten” sikerült ezt megkötni, a megegyezést követően Fekete Károly református püspök (a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a teológia professzora –a szerk.) is örömteli hangon nyilatkozott, s ez egyfajta megnyugvást hozott az egyházközi kapcsolatokban. Továbbra is az a célunk, hogy kiegyensúlyozott helyzetet teremtsünk a napi hitoktatásban.

– A Magyarországi Baptista Egyház és a Baptista Szeretetszolgálat által közösen létrehozott Baptista Oktatási Központnak mi a legfontosabb feladata?  

– Legfőképpen arra a kihívásra keresi a választ, miként tudjuk az intézményekben zajló hitéleti tevékenységet az egyház mindennapjaihoz igazítani.                  

– A hitoktatáshoz szorosan kapcsolódnak az angol nyelvi táborok: nagyon sok ilyet szervezett a fenntartó az idei nyáron is… A siker tagadhatatlan.

– Többségükben az Egyesült Államokból érkezett önkéntesek, az iskolákban dolgozó anyanyelvi és nem anyanyelvi tanárok segítségével szerveztük meg a táborokat. Nyilván a fő vonzerő az angol nyelv tanulásának, gyakorlásának a lehetősége volt, ám a tartalom ilyenkor mindig bibliai. Ezt pedig nyíltan vállaltuk. Egyrészt a helyi gyülekezetek, másrészt nevelési-oktatási intézményeink adtak ezeknek a napoknak otthont. A táborok népszerűsége töretlen, hiszen a foglalkozások a bibliai ismereteket mindig örömteli, életközeli módon közvetítik.