Míves kezek - Táncos lábak tehetséggondozó műhely a Baptista Szeretetszolgálat Kisújszállási Óvodája Sásastó úti tagóvodájában

A Nemzeti Tehetség Program „A hazai és határon túli óvodai tehetség-kibontakoztató programot támogatása (NTP-OTKP-18)” kiírására „Nagykunsági gyerek vagyok” címmel nyertes pályázatunk a II. félévben a következő módon valósultak meg:

Februárban az internet adta lehetőséget kihasználva felvételeket néztünk a mohácsi busójárásról. Megfigyelhettük az állarcok jellegzetességeit, meghallgattuk ennek a népszokásnak a sajátosságait. Ezek alapján készültek busóálarcok dobozkartonból. Fontosnak tartottuk, hogy a gyerekek különböző, természetes alapanyaggal megismerkedhessenek, és hogy megtanuljanak csomót kötni: így gyékényből keresztek, emberek, csuhéból ujjbáb madárkák, virágok, szalmából hármas vagy ötös fonásból csigabigák készültek. A játékok elkészülte után mindig játszottak a gyerekek velük. Február végén a szülőkkel közösen mentünk a Morgóba (néprajzi kiállító terem). A gyerekek itt már több néprajzi tárgyat is felismertek, megneveztek.

A csomókötözés technikáját több alkalommal is gyakorolhatták: dióbölcső baba, anyák napi ajándékként csomókötözéses batikolt szatyor, valamint rongybaba készítése közben.

A nemzeti ünnepünk apropóján fakardot készítettünk. A gyerekek csiszoltak és szegeltek. A kard elkészülte után természetesen ki is kellett próbálni. Szabályok lefektetése után kardoztak egymással, gyakorolhatták a szúrás technikáját. A kardokat bevontuk a tánc elemeinek gyakorlásába is.

Két olyan foglalkozásunk is volt tavasszal, ahol vendéget hívtunk. Szerettük volna, ha nem csak tőlünk hallják a gyerekek az információkat. Olyan emberekkel vettük fel a kapcsolatot, akik az adott területen magával ragadóan tudnak beszélni és rendkívül tájékozottak. Ezzel is az érzelmi kötődést szerettük volna erősíteni. Így elmentünk a helyi kisegítő iskola fazekasműhelyébe. A fazekas magával ragadó személyisége, a hely különlegessége, az új alapanyag elvarázsolta a gyerekeket. A hely különlegességéhez még az is hozzájárult, hogy két középsúlyos értelmi fogyatékos diák segített az oktatónak. A gyerekek rögtön elfogadták őket és közvetlen kapcsolat alakult ki.

Nagy Istvánt, egy karikás ostor készítőt meghívtunk a Szentgyörgy napi hagyományokhoz kapcsolódóan. A gyerekek érdeklődőek, kitartóak voltak. A célok között említettem, hogy fontosnak tartjuk minden érzékszerv bevonását, így a helyi ízek megtapasztalását is. Kunsági perecet kóstoltunk és bár a témához nem kapcsolódott, de lakodalmas ablakos kalácsot is (a tésztája ugyan az.) Közösen az ablakos kalácsra szavaztunk, mint legfinomabbra. Ehhez a naphoz kapcsolódóan, egy másik foglalkozáson, agyagból háziállatokat mintáztunk, ami később ki lett égetve a gyerekek nagy örömére.

A húsvéti hagyományokat is felelevenítettük. Berzseltünk, locsolkodtunk. Ismertettük a locsolkodás helyi hagyományát és a hímes tojások színeinek a jelentését.

A tavaszi szünet első napján, szülőkkel közös buszos kirándulást szerveztünk Karcagra. Kis – hegyesbori kunhalmon kezdtük a látogatást. Itt nagyon röviden áttekintettük a kunok történelmét és a szobrokon megkerestük a nagykun települések címerét. Majd a Győrffy István Múzeumba, egy szélmalomba mentünk, ezután megnéztük a Hortobágyi Nemzeti Park kiállítását. A Lombkorona sétánynál fejeztük be a kirándulásunkat, ahol slambuccal vártak bennünket. Szülő és gyerek egyaránt jól érezte magát.

A májusfa állítás hagyományához kapcsolódóan szaténszalagokra, metál festékekkel, nyomdáztak. Az asztalok hamarosan kicsinek bizonyultak, ezért leköltöztünk a földre.

Lazító programként lovas kocsi segítségével szétnéztünk városunk határában, megnéztük a tavaszi munkálatokat.

Május utolsó foglalkozásán a szülőkkel közösen barkácsoltak a gyerekek kavicsokból. A kezdeti kétségbeesés után egyedi képek születtek elmélyült munkában. Ezt ölbeli mondókák, játékok követtek. Az udvaron fejeztük be ahol közösen játszottunk egyet.

Természetesen a dalos játékok, prózai játékok, mondókák, kapcsolódtak, szerves részei voltak a foglalkozásainknak a II. félévben is, akár csak a tánc és mozdulattanítás A gépi zene segített abban, sok esetben az internetről letöltött autentikus előadásúak, hogy a gyerekek folyamatosan nehezedő mozgáselemeket tanuljanak meg, gyakorolják be.

Zárásként, június 06-án a 10 hónap alatt tanult dalainkból, tánclépéseinkből, játékainkból egy csokornyit előadtunk a helyi Vigadó Kulturális Központban az érdeklődőknek, valamint kiállítást rendeztünk az elkészült tárgyainkból, előadással egybe kötve. Sok pozitív visszajelzést kaptunk.

Gönczi Edit és Szabó Katinka

óvodapedagógusok

Baptista Szeretetszolgálat Kisújszállási Óvodája