Néhány felejthetetlen nap a világ körül

Sok távoli ország, több kontinens csodájával, hangulatával és kultúrájával ismerkedhetnek meg azok a gyerekek, akik képzeletben ezen a héten bejárhatják az egész bolygót. Talán jónéhányan majd a valóságban is megteszik ezt, és ehhez éppen Seregélyesen kapnak ihletet.   

Világutazó tábort szerveztek a Seregélyesi Baptista Általános Iskolában. Minden nap egy-egy kontinens jellemzőivel, érdekességeivel találkozhattak a 3.-4. osztályos kisdiákok, akik alkalmanként rendkívüli élményekkel gazdagodtak. Hétfőn például Amerika-napot tartottak, és ki más lehetett volna az előadó, mint Tárnok Ákos, aki Dél-Amerika kiváló ismerője – hiszen felesége ecuadori, a Los Andinos pedig évtizedek óta rendkívüli sikerrel játssza az ősi indián, andoki zenét. Ákos és muzsikus társai időről időre elutaznak Dél-Amerikába, hogy kutassanak, feltöltődjenek, népzenei tudással gyarapodjanak: a zenekarvezető – aki egyébként furulyaoktató is az intézményben – ebből adott át egy jókora csokorra valót a gyerekeknek.

Ákos örömmel tapasztalta, hogy a fiatalok mennyire fogékonyak az emlékeire. Vetített képes előadással számolt be nekik első, 1989-es kutatóútjáról, beszélt a természeti kincsekről, a vulkánokról, az őserdőről, arról, hogy – csak egy példa – banánból is tizenkét féle terem Ecuadorban. A diákok lélekben és néhányan a valóságban is poncsóba öltözve hallgatták meg egy dalát, amit bandolinnal kísért. (Nem elírás: a mandolinnal szemben a bandolin egy tizenöt húros zeneszerszám Ecuadorban, ritmus- és dallamhangszerként használják az Andok régiójának zenei és táncos fesztiváljain.)

A keddi fojtogató hőség stílusosan Afrika-napot és egy különleges csapatot hozott az oktatási intézmény udvarára, annak árnyékosabb részére. A nyugat-afrikai Szenegálból érkezett Abdoul Camarát és két művésztársát harminc magyar leány és fiú vette körbe. Doboltak, táncoltak, énekeltek, egészen elvarázsolták a fiatalokat és a pedagógusokat. Abdoul, a kétszeres díjnyertes táncpedagógus táncművész, a Daniel Sorano Nemzeti Színház egykori szerződéses táncosa, a Ballet Camara vezetője hét éves kora óta lép fel. Ki hallott már például a guineai peul és balanta, a szenegáli mbalax, diola, serer, yela nevű táncokról? A peul például akrobatikus tökedényes tánc, amit a világon egyedülálló szellemi-kulturális hagyományként ismernek el.

Abdoul a Feol-nak elmondta: két fiával és nyolcéves kislányával 2015-ben érkeztek Szenegálból Magyarországra, terjeszteni, megismertetni a nyugat-afrikai kultúrát, népzenét. Édesapjától tanult táncolni és szerzett hangszeres tudást hazájában. Csapatával sokat utaznak: Norvégiában, Spanyolországban és más európai országokban is jártak már, de a legtöbbször Magyarországon lépnek fel, hiszen nálunk – sokak örömére – nagyon sok a fesztivál. Szeretnek nálunk élni, kedvelik a magyar embereket, akik nyitottak az afrikai kultúrára, szívesen hallgatják a zenéjüket, tanulják el tőlük a hagyományos táncokat. Abdoul rövidesen Szenegálba utazik egy csapatnyi olyan vállalkozó kedvű magyarral, akik a helyszínen szeretnének megismerkedni az egyedülálló nyugat-afrikai életmóddal, látnivalókkal.  

A seregélyesi táborozók számára a szerdai nap a kirándulásé, csütörtökön Ázsia következik exatlon pályával, vízi versenyekkel, pénteken pedig hétzáró fesztivált rendeznek. Horváth Emília és Kovács Viktória táborvezetők elmondták, egész héten át pontoznak egy csapatversenyt ügyességi játékokkal, a gyerekeket minden nap értékelik, az eredményeket pedig pénteken összegezik majd, amikor vetélkedőt is rendeznek.