Tehetség koordinátorok műhelymunkája

2018. október 18-án a Dunántúli terület intézményeinek tehetség koordinátorai műhelymunkára gyűltek össze. A rendezvény házigazdája az Addetur Baptista Gimnázium, Szakgimnázium és Szakiskola volt.

A találkozón a következő témákkal foglalkoztunk:

1. A 2018-19-es tanév feladatai a tehetséggondozásban, a BTST munkaterve Oros Róza BTST vezetője
2. Intézményi jó gyakorlatok megismerése, az intézmény bemutatása (Kékesné Czinder Gabriella Addetur Baptista Gimnázium, Szakgimnázium és Szakiskola igazgatója, Petrényi Hajnalka tehetség koordinátora)
3. Tehetséggondozásról másképpen. Élménybeszámoló CERN tanulmányútról. Gulyás Krisztina Kutató-fejlesztő biofizikus, doktorjelölt
4. Összefoglaló a Tehetséggondozó Társaság 2018. szeptember 21-22 i  konferenciájáról információk megosztása (Gulyás Krisztina)
5. Kerekasztal beszélgetés, aktuális kérdések

Tehetséggondozás, jó gyakorlatok sérült és autista fiataloknál az Addetur Középiskolában

Mottó: „Ha egy gyerek biztatásban él, megtanulja az önbizalmat. Ha egy gyerek megértésben él, megtanulja a türelmet. Ha egy gyerek dicséretben él, megtanulja az önbecsülést. Ha egy gyerek helyeslésben él, megtanulja magát szeretni. Ha egy gyerek elismerésben él, megtanulja, hogy jó, ha célja van.” Dorothy Law Noltte

Az Addetur Baptista Gimnáziumot (teljes nevén Addetur Baptista Gimnázium, Szakgimnázium és Szakiskola) 1993-ban az Addetur (Adj hozzá) Alapítvány hozta létre azzal a céllal, hogy mozgássérült fiatalok oktatását ellássa. Fenntartását 5 éve vette át a Baptista Szeretetszolgálat. Jelenleg 12 osztályban 220 tanuló oktatását, nevelését látjuk el gimnáziumi, szakgimnáziumi és szakiskolai képzés keretében. Tanulói összetételünk nagyon heterogén. A mozgássérült fiatalok mellett egészséges és egyéb sajátos nevelési igényű (látás- és hallásssérült, beszédfogyatékos, tanulási nehézséggel küzdő) és BTM-es tanulók oktatását, nevelését is ellátjuk. Társadalmi igényre reagálva néhány éve autista fiatalokat is felveszünk.

Iskolánk hitvallása, hogy az emberek különbözőek, így a gyerekek is különbözőek. Ebből következik, hogy az iskola csak akkor lehet eredményes és hatékony, ha ezt figyelembe veszi és egyénileg fejleszti a tanulókat. Mi ezt tesszük az egészséges és a sérült tanulóinkkal egyaránt. Megkeressük az erősségeiket és a gyenge pontjaikat. Az erősségeiket fejlesztjük, a gyengeségeiket próbáljuk szintre hozni. Hisszük, hogy minden tanulónak van erőssége, tehetséges valamiben. Így a napi pedagógiai munka során minden diákunk tehetséggondozását és gyengeségeinek fejlesztését végezzünk.

Több jó gyakorlatot is kidolgoztunk sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése, tehetséggondozása érdekében. Három jó gyakorlatról van lehetőségünk nagyon röviden említést tenni: a személyiségfejlesztésről, a komplex fejlesztésről és a képzőművészeti gyógypedagógiai terápiáról.

Nagyon fontosnak tartjuk a személyiségfejlesztést, amelyet a pedagógusok, a fejlesztőpedagógusok, a konduktorok, a gyógypedagógusok és a gyógypedagógiai asszisztensek közösen végeznek. A személyiségfejlesztés legfőbb célja a reális énkép kialakítása. Olyan célokat kell diákjainknak maguk elé állítani, amelyeket el tudnak érni. Sérült fiatalok gyakran nem hisznek magukban. Ha mi elhisszük, hogy képesek valamit megcsinálni, ők is el fogják hinni, hogy meg tudják csinálni, és így meg is tudják csinálni. Mi a kerekesszékes, a látássérült vagy az autista tanulókkal evezni, barlangászni, bobozni megyünk. A szalagavatón a sérült lányok ugyanolyan fehér keringőruhában táncolnak, mint egészséges társaik. Tanulóinkat úgy neveljük, hogy saját kereteik között minél teljesebb életet tudjanak élni.

Tehetséggondozás területeiről kiemelt eredményeink

MÉDIA és filmes szakkör: ahol a  filmkészítés alapjait sajátítják el az érdeklőkő fiatalok.Tavaly már pályázaton szerzett 4K-s Panasonic kamerával tudtuk rögzíteni az általuk megírt forgatókönyv alapján a kisfilmeket. Kétszer nyertünk eszköz pályázaton nagyobb pénzösszeget, egyszer pedig egy megvágott kisfilmünk lett az első egy középiskolások közti versenyen. A szakkör résztvevői írják a forgatókönyvet, ők is forgatják és vágják saját elképzelésük szerint kisfilmjeiket.

A tanulók kérésére az érettségi után szakmai OKJ-s képzésen nálunk maradt V/13 osztályban is folyik filmkészítés. Itt is vannak tehetséges fiatalok. Itt a 2 hónap alatt 4 kisfilm valósult meg eddig.

IT Essentials Országos Szakmai Verseny 2017.

A megmérettetésre való felkészülés célirányosan feladatlapokból történik a szakgimnáziumban. A tehetséges fiatalok kiválogatásának szempontja a jó teljesítmény mellett a motiváció és rugalmas gondolkodás.

Részt vettek diákjaink a Skills Junior informatikai versenyen, ami 2 hét felkészülés után Windows, Linux szerverek és hálózatok konfigurálásáról szól. 1 autista fiatal 90% fölötti teljesítményt ért el hálózatokból.

Idegen nyelv

Az angol mellett a  német 2. idegen nyelv iskolánkban, többnyire a nulláról kezdik tanulni.

A tehetséges tanulókat külön fakultáción emelt szintű érettségire készítjük fel. Mindegyikük eredménye német nyelvből 60% feletti volt, így a sikeres érettségi vizsgával együtt a középfokú nyelvvizsgát is megszerezték.

A nyelv iránti lelkesedést német nyelvű színjátszókörrel is próbáljuk fejleszteni. Minden évben megrendezésre kerül a kerületben az ún. Stille Nacht (Csendes éj) szavalóverseny. Ezen szoktunk indulni egy kis német nyelvű, karácsonyi témájú színdarabbal.

Az osztályok tanulói nagyon heterogén összetételűek különleges bánásmód tekintetében, amihez differenciált tanításra van szükség. Az egyéni szükségleteket figyelembe vevő pedagógiai eszközök kiterjednek a tananyag mennyiségének adására, rögzítésének elektronikus formájára, alkalmazott segédeszközök (olvasótv, csúszásgátló, fejpálca) használatának biztosítására és a számonkérés módjára is.

Intézményünkben a szaktanári pedagógia mellett jelentős szerepet kap a gyógypedagógiai munka, ami a tehetséggondozással kapcsolatban poláris szemlélettel működik. Amellett, hogy folyamatosan fókuszban van a fiatalok akadályozottsággal való együttélésének és nehézségekkel való megküzdésének támogatása, ugyanolyan fontos a sikerélményekhez való juttatás és az erősségek fejlesztése is.

A 2018/19-es tanévben kerül bevezetésre a TehetségDetekt elektronikus tesztbatéria használata, amit a tavaly pedagógusközösségnek tájékoztató keretében adtunk át, majd végeztünk próbamérést. A Tehetségdetekttel osztályfőnöki órák keretében lehetőség van szociometriai mérésre, tehetségterületek azonosítására, tanulási stílus és tanulási motiváció feltérképezésére. Ezen eredményeket összevetjük a szakértői javaslatokkal, a sérülés specifikus gyógypedagógiai és szaktanári mérésekkel, amelyeket osztálymegbeszélések keretében októberben valósítunk meg. Ezen az alkalmon minden egyes tanulóval kapcsolatban a szaktanárok, gyógypedagógusok és konduktorok egyéni nevelési, oktatási és fejlesztési célokat tűznek ki.

A komplex fejlesztés részeként fontosnak tartjuk az osztályközösségek érzékenyítését, ahol a sérült ember világát közelebb hozhatjuk társaik számára. Egymás megismerése és a különbözőségek megértése egy utat jelent egymás elfogadásához, ami az összehangolt osztálymunka és közösségépítés feltétele. Különösen nagy szerepet kap ezeken az alkalmakon a kommunikációs akadálymentesítés az autizmussal élő tanulóinkkal kapcsolatban.

Az elmúlt években egyre nagyobb társadalmi igényre reagáltunk azzal, hogy nagyobb számú autista fiatalt fogadunk intézményünkbe. A szülőkkel való partneri munkához kezdeményeztük az elmúlt évben sikerként elkönyvelt szülőfórumot, ahol lehetőség volt egyeztetni az autista tanulóinkkal kapcsolatos otthoni és szakmai tapasztalatokat, nevelési célokat. Idén, a fiatalok igényére reagálva kerül bevezetésre az autizmusban érintett diákok számára a Szexuális nevelés program.

A tanítási órákon történő tanulástámogatás, a gondozási, önellátást segítő gyógypedagógiai asszisztensi feladatok mellett egyéni vagy kiscsoportos konduktív és sérülés specifikus gyógypedagógiai fejlesztéseket végzünk a tanév során. Órarendi keretek közt kezdő gimnáziumi évfolyamon Önálló Élet program működik, ahol a tanulók kreatív, ügyintézéssel, önálló tevékenységek gyakorlásával foglalkoznak.

2009. óta működő jó gyakorlat a Képzőművészeti gyógypedagógiai terápia, aminek célja a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű középiskolai fiatalok életpálya építésének és pályaválasztásának segítése volt.

Az akkoriban kiscsoportban induló osztály rendkívül heterogén összetételű volt a tanulóink mozgásállapotát és kognitív képességét tekintve: mozgássérült, tanulási zavarral küzdő és terhelt családi háttérből érkező fiatalok egyaránt vettek részt a programban.

A különbözőségekkel együtt az eredményes közös munkához sok differenciálásra volt szükség az eszközök, az idő biztosításában és a feladatmennyiség adásában. A képességek és munkavégzés mellet a célokban is komoly különbségek voltak. A pályaorientáció például a mozgássérült fiataloknál hosszabb időt vesz igénybe, mert az agyi bénulás miatt lassabb idegrendszeri fejlődéssel kell számolni. Célszerű több időt hagyni a kognitív képességek, önismeret, önbizalom és önértékelés fejlődésének, amit speciális eszközökkel és módszerekkel támogatunk meg.

Ha egy fiatal önmagáról alkotott képe egészséges, ez szilárd alapot ad neki ahhoz, hogy reális célokat tűzzön ki hivatására, kapcsolataira vonatkozóan. A különbözőségek pedig nem bizonytalanságot, hanem izgalmakat jelentenek, amik színesítik a kapcsolatokat.

A tevékenység gerincét a képzőművészeti alkotó munka képezi. Az alkotás cél és eszköz is egyben. Cél, hiszen az alkotóképesség ébrentartása érdekében történik a kreativitásfejlesztés és a vizuális, valamint az általános képességfejlesztés is. Eszköznek pedig azért nevezhetjük, mert az alkotás segítségével érjük el a kívánt terápiás hatást (tudatosság, feszültségoldás, környezettel való kommunikáció, realitásérzék stb.).
A képességfejlesztő munka közvetve hat az alkotásra is, mégis elkerülhetetlen a fejlesztő feladatok megoldása. Pedagógiai módszerekkel a művészeti alkotótevékenységnek terápiás hatása nemcsak a tanuláshoz szükséges képességek fejlődésében, hanem a személyiség fejlődésében is megnyilvánul. Egy saját testen megtapasztalható, kézzel fogható formában feldolgozhatják a fiatalok feszültségeiket, problémáikat, felfedezhetik képességeiket (határaikat és lehetőségeiket) és kifejezhetik azt, amit talán szavakkal nem fogalmaznak meg.

Biztosítjuk az eszközöket és a választás lehetőségét. Az alkotás halk zene mellett zajlik, amely segít az elmélyülésben. A fiatal maga dönti el, hogy mikor van készen. Amikor neki tetszik az alkotása, akkor fejezi be. Illetve olyan is van, hogy egyszerűen elfárad. Ilyenkor lehetőség van, pihenésre vagy tevékenységváltásra.

Az inspirációt követi a kézműveskedés. Mindenki kitalálja, hogy mit szeretne aznap készíteni, és együtt megtervezzük a munkafázisokat: agyag előkészítését, tárgy formázását, tisztítását, szárítását, csiszolását, díszítését. Egy-egy tárgy elkészítése 3 alkalmat is igénybe vehet. Egy alkalom körülbelül másfél óra. Ehhez kitartásra, és szervezésre egyaránt szükség van.

A munka során lehetőségük van egymásra reagálni. Fontos, hogy ők is segítsenek társaiknak, ami jót tesz szociális érzékenységüknek, kapcsolataiknak.

Fontos aranyszabály, hogy minden munkában van valami gyönyörű és nincs menthetetlen tárgy. Mindenben fel lehet fedezni a szépet és különlegeset.

Ötleteik megvalósításakor kifejezhetik vágyaikat, érzéseiket, s emellett olyan maradandót hozhatnak létre, amivel saját vagy szeretteik környezetét gazdagíthatják.

Az első munkák létrejöttekor döbbenten tapasztalhatják meg, hogy a máz minden hibát elfed és egy csodát hozhatnak létre. Egy lánynál szállóigévé vált az a mondata, hogy: „ Te jó ég, ezt tényleg én csináltam?”.

Sokkal több darabot készítetnek a fiatalok szeretteiknek, mint maguknak. Igenis a kamasz vágyik adni, lenyűgözni a környezetét. Ennek a sikerélmények megtapasztalásához eszköz ez a gyakorlat, amit a 6 éve volt lehetőség átadni a Máltai Szeretetszolgálat Tarnabodi Befogadó Iskolájának, ahol egy kerámiaműhelyt is létrehoztunk.

Egy másik kézzel fogható gyümölcs, hogy a művészetterápiás foglalkozásokból nőtte ki magát egy mozgássérült lány lelkesítésére annak szülője is. Ő a saját útján haladva partnerintézményünkben, a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Intézetében kapott felkérést és alakított ki egy működő kerámiaműhelyt mozgássérült emberek foglalkoztatását, munkaerőpiacra való beintegrálását támogatva.

Készítette: Petrényi Hajnalka

tehetség koordinátor